Egy helyi bevásárló közösség elindításának a gondolata már hosszú évekkel ezelőtt megfogalmazódott bennünk, mégpedig akkor, amikor először hallottunk a közösség által támogatott mezőgazdasági rendszerekről.
Ahogy egy korábbi bejegyzésemben írtam a közösség által támogatott mezőgazdaság lényege, hogy a vásárlók támogatnak egy gazdaságot, akkor is, ha nem mindig kapnak olyan értékben vissza termést, mint amennyit ők befektettek (néha kevesebbet..., néha pedig többet!). Röviden összefoglalva a vásárlók is felvállalják a kockázatokat, amit az időjárás, vagy a kártevők okozhatnak, cserébe pedig a gazdálkodó a legjobb tudása szerint termeli meg az egészséges, (legtöbbször) vegyszermentes élelmiszert számukra. Ez a rendszer nagyon komoly tudatosságot, és elhatározást igényel a gazdálkodók és a vásárlók részéről is, amire - szerintünk- a magyar társadalom 99,99%-a még nem érett (a 0,01% pedig már részese egy ilyen rendszernek pl. az Évkerék Ökotanya Balástyán, a Háromkaptár Biokert Tahitótfalun, a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság Terényen és még néhány más kezdeményezés is, akikről itt lehet olvasni)
Van azonban egy első lépés a "tudatosodás felé", ez pedig a bevásárló vagy más néven kosárközösség. Hazánkban több ilyen közösség is működik már, mindegyik egy kicsit más, egy kicsit egyedi. A lényeg viszont mindenhol közös: közvetlenül összeköti a termelőket a fogyasztókkal. A vásárlóknak lehetősége van megismerni a termelőt, és saját szemével meggyőződni arról, hogy hol és hogyan terem az a zöldség, gyümölcs, amit megeszik, hol és hogyan élnek azok tyúkok, amelyek tojását, vagy húsát megveszi. Gondoljunk csak bele, ha egy nagy élelmiszerlánc polcairól leveszünk egy almát arról mit tudunk? Legjobb esetben az országot, ahonnan származik, és azt, hogy az áruházlánc mennyi pénz kap érte. De azt, hogy milyen fajtájú, és milyen beltartalmi értékű, azt hogy hányszor permetezték és mivel, hogy kik szedték és azért mennyit dolgoztak, és mennyi fizetést kaptak, a termelő mennyit kap, a felvásárló mennyit kap, a beszállító mennyit kap, és az alma mennyit utazott keresztül kasul az országokon logisztikai központokból logisztikai központokba, arról semmit nem tudunk. Inkább nem is foglalkozunk a kérdéssel, mert azt gondoljuk, hogy úgysem tehetünk ez ellen semmit. Pedig tehetünk! Keressük meg a termelőket, ismerjük meg őket, vagy keressünk olyan csoportokat akik összeszervezik a termelőket nekünk, azaz csatlakozzunk egy bevásárlóközösséghez! :)
A legtöbb bevásárlóközösségnek az alapja egy webbolt, ahova a termelők feltöltik az épp aktuális termékeiket, a vásárlók pedig minden héten egy bizonyos időpontig rendelhetnek innen. A heti zárás után a termelők értesítést kapnak arról, hogy mennyi rendelésük érkezett, amelyet ők másnap összekészítenek (leszednek, levágnak, szortíroznak, összegyűjtenek stb.). A harmadik nap délelőttjén beszállítják ezeket egy átvételi pontra, ahol lelkes önkéntesek összeállítják a vásárlók "kosarait", a különböző termelőktől beérkezett tételeket összerakják, a rendelésnek megfelelően. Délután pedig jönnek a vásárlók egy megbeszélt időpontra, és beszélgetések, kóstolók és receptötletek cseréje után hazaviszik a heti bevásárlás eredményét. De ez csak a vásárlás része a dolognak. A legtöbb közösség, nevéből adódóan, közös programokat szervez, közösen látogatják meg időről időre a termelőket, közös eseményeket tartanak.
Mi is egy ehhez hasonló rendszert szeretnénk létrehozni, a Bükkalja, a Borsodi-Mezőség, és a Közép-Tisza vidék térségében. Ha érdekelne Titeket egy ilyen közösség, töltsétek ki - 5 perces- kérdőívünket, ezzel segítsétek, hogy az igényeiteknek legjobban megfelelő rendszert tudjuk megtervezni.
Ha csatlakoznátok akár vásárlóként, akár termelőként, akár pedig önkéntesként vennétek részt a csapatmunkában, akkor jelezzétek nekünk, akár itt kommentben, akár a bese.t.egyesulet[kukac]gmail.com címen, akár a Facebookon.
A második részben arról olvashattok, hogy miért érdemes akár vásárlóként, akár termelőként (akár mindkettőként) részt venni.
A bejegyzés a Bese Természetvédelmi Egyesület oldalán is megjelent.
