Március 22-én és 23-án rendeztük meg első gyümölcsös fórumunkat Tiszabábolnán. Ezúton is köszönjük az előadóknak és a résztvevőknek, hogy eljöttek, tudásukat megosztották, és egy olyan csapatot alkottak, akikkel élvezetes a közös gondolkodás!

És akkor következzen egy rövid beszámoló, elsősorban azoknak akik most nem tudtak eljönni, hogy kedvet kapjanak, és részt vegyenek a következő programjainkon...

  A fórum megnyitásaként Kiss Dorottya a Fenntartható Dél-Borsod Program koordinátora köszöntötte a résztvevőket, és röviden ismertette a Programot. Ennek célja az, hogy a térségben olyan agroökológiai kezdeményezések jelenjenek meg, amelyek amellett, hogy megőrzik, illetve növelik a biodiverzitást (szűkebben véve az agrobiodiverzitást), elősegítik a fenntartható módon történő tájhasználatot. Összességében azt szeretnénk, hogy a vidéki emberek életében újra megjelenjen az önfenntartásra való igény, hogy észrevegyék az őket körbevevő számtalan értéket és lehetőséget, és helyben találjanak megélhetést.

 A következőkben a 2013-ban megvalósult közösségi fenntarthatósági kezdeményezések mutatkoztak be. Először Hipságh Szilvia az “Amit még nagyanyáink tudtak...” című tiszakeszi mintaprogramot mutatta be képekben, ahol egy közösségi kemencét építettek, illetve gyümölcsfákat telepítettek.

Ezután a tiszavalki mintaprogramot, és az első tapasztalatokat mutatta be Tompáné Kovács Erika. Az ő céljuk az, hogy megteremtsék a közösségi feldolgozás alapjait, ezért első lépésként tartósítószer-mentes, egészséges, jó minőségű termékeket állítanak elő a gyümölcsökből. 

Ezt követte az ároktői mintaprogram bemutatása, ahol egy szabadtéri közösségi aszalót és gyógynövény szárítót készítettek. A programról, és a romákból és nem romákból, fiatalokból és idősekből álló munkacsoport létrejöttéről Rácz Mónika mesélt.

A kávészünet után Molnár Aranka a Dialóg Egyesület közösségfejlesztője tartott előadást “Gyümölcsöző közösségek - közösségfejlesztési tanácsok” címmel. Az előadásában kitért a hazai közösségek állapotára, azok eredeti funkcióira, a jelenleg szétesett közösségekre, és megoldásként közösségfejlesztőként a következőket javasolta: "Mindenki tartozzon valahová, közösségi és társadalmi beágyazottságban éljen, legyen esélye-lehetősége saját életfeltételeinek javítására és képes legyen a pozitív változásokra irányuló közös cselekvésben való részvételre." Az ide vezető út: "Megszólítás, bevonás a közös gondolkodásba és helyi cselekvésbe, a folyamatos közösségi kommunikáció megszervezése és fenntartása annak érdekében, hogy kialakuljon a helyi közösségi kommunikáció, fokozódjon az önbizalom, kialakuljon a bizalom és együttműködés légköre a helyi nyilvánosságban."

  Ezután Hudák Katalin az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítványtól beszélt  “Hagyományos gyümölcsfajták megőrzése és hasznosítása" című előadásában a gyümölcsfajták eredetéről, felhasználási módjáról, a fajták megjelenéséről a Kárpát-medencében. Délután pedig gyakorlati tanácsokkal látott el minket a gyümölcsfák metszéséről és a szaporításáról. Tőle mindent megtudhatunk ami a gyümölcsfajtákhoz és a gyümölcsfákhoz kapcsolódik.

Ebéd után “Gyümölcsészet és természetvédelem – a Bükki Nemzeti Park fajtamentő munkái” címmel tartottak előadást Ilonczai Zoltán és Török Hunor a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi szakemberei. Az első előadásban Ilonczai Zoltán bemutatta az eddigi fajtamentő tevékenységeket és sikereket a Bükk hegység területén. Ezután Török Hunor ismertette a Dél-Borsodban folyó munkákat. Dél-Borsodban a Fenntartható Dél-Borsod Program Hagyományos gyümölcsös programjában, a civilek, és a Nemzeti Park munkatársai közösen dolgoznak együtt, hogy felkutassák és megőrizzék azokat a gyümölcsfajtákat és a hozzájuk kapcsolódó tudást, amelyek jellemzőek voltak erre a vidékre.

  Szabadkai Andrea az Élő Tisza és a Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseleti Egyesületének képviseletében “Gyümölcsfeldolgozás kisléptékben- a kistermelők lehetőségei” címmel tartott előadást. A kistermelőket, őstermelőket érintő, első hallásra tömény és "menekülésre késztető" előíráshalmaz emészthetővé vált Andi előadásától, és most már tudjuk, hogy mire kell odafigyelnünk kisléptékű termékelőállítóként. Akinek további kérdése van a jogszabályokkal kapcsolatban, nyugodtan forduljon hozzánk a helyigyumolcs@gmail.com címen!

  Végül, de nem utolsó sorban, az egyik résztvevő, Dr Kapusi Imre erdész mutatta be egy rövid videó keretében az eddigi munkáját a közeli Bükkalja (Kács) térségében.

  A helyszínen elszállásolt résztvevőkkel tartalmas vacsora mellett immár kötetlen formában tovább folytattuk az eszmecserét, amelyből gyümölcsöző együttműködések is születtek.

  Másnap, reggeli után először a tiszabábolnai polgármesteri hivatal udvarában lévő fákon megtanultuk a gyakorlatban a metszés alapvető szempontjait, illetve milyen eszközök szükségesek, és mire figyeljünk oda beszerzésükkor.

Később, kisebb személyszállítási nehézségek leküzdése után, a Szili erdőben található bemutató csemetekertben Szűcs Gergő népi pásztorműves mutatta be, hogy a kézművesség során fejlesztett kézügyességét hogyan tudja a gyümölcsfák oltásánál kamatoztatni. Megmutatta miként kell párosítani, illetve ékoltással összeilleszteni a nemes fát a vad alannyal. Az oltóvesszőket mind a környékről gyűjtöttük, így jövőre már ezekből a fákból tudunk adni a környékben élőknek.

  Reméljük lesz még alkalmunk hasonló rendezvényt szervezni, addig is várjuk az ötleteket, hogy milyen konkrét téma érdekli a térség fenntartható módon gondolkodó, fenntartható módon élő embereit.