Az előző bejegyzésben Szávai Márton bácsiról írtunk, akivel Drávafokon találkoztunk. A Kárpát-medencei Gyümölcsész Hálózat éves ülésén megismertünk még egy nagyon jó kezdeményezést is az ötletgazda Bándi Ferenctől: Az Udvarhelyszéki Gyümölcsutat.

Február végén volt Drávafokon a Kárpát-medencei Gyümölcsész Hálózat éves gyűlése. Itt találkoztunk Szávai Márton bácsival, akinek a székelyföldi Énlakán van gyümölcsöse, fajtagyűjteménye több száz gyümölcsfajtával.

Márton bácsi nyugdíjas tanító, aki  nagyon régóta foglalkozik a gyümölcsfajták gyűjtésével és szaporításával. Otthona, Etéd és Énlaka környéke nagy gyümölcstermő vidék, amiről az alábbi írása is szól:

Szeretettel meghívunk mindenkit a március 22-23-án tartandó Gyümölcsös Fórumunkra Tiszabábolnára!

A program ingyenes, de előzetes jelentkezéshez kötött. Jelentkezési határidő: 2014. március 20.

A nagyon enyhe tél gyorsan átfordult tavaszba, és már alig van néhány napunk, hogy oltóvesszőket gyűjtsünk. A tavaszi oltásnál ugyanis elsődleges fontosságú, hogy az oltóvessző még mély nyugalmi állapotban legyen, azaz a rügyek még ne legyenek duzzadtak. Az alany esetén, amire oltunk, nem nagy probléma, ha már elkezd hajtani, de az oltóvessző esetén mindig figyeljünk rá, mert különben nem marad meg. Az oltóvesszőnek a fiatal, előző évben nőtt fél-1 centiméter átmérőjű egészséges hajtások jók. A begyűjtött oltóvesszők tárolására számtalan módszer van, a lényeg hogy ne száradjanak ki, és hűvös helyen (5-10 fok között) legyenek. Tarthatjuk nedves újságpapírba csomagolva, vagy PET palackban, amibe előtte fél centiméterig vizet öntöttünk. Mindenképpen fagymentes helyen, hideg pincében, vagy hűtőszekrényben, esetleg elvermelve tároljuk őket az oltásig.

Most kezd virágozni a som a csáti gyümölcsösben

Február 16-ig 10 projektötlet érkezett be 8 településről. Annak különösen örültünk, hogy gyümölcsfák ültetésére szinte mindenki pályázott. A szakmai zsűri értékelése után, március közepén hirdetjük ki, hogy kiket tudunk támogatni.

Mindannyian itt élünk és szembenézünk nap mint nap a kihívásokkal. Aggódunk, hogy lesz-e holnap, vagy egy év múlva munkahelyünk, étel az asztalunkon. Ezért látástól vakulásig dolgozunk és nincs időnk egymásra, a családunkra és magunkra. Lépjünk ki a körforgásból, és vegyük saját kezünkbe az életünket! Fogjunk össze! Merjünk befektetni több időt és munkát, mint ami az első ránézésre "megéri"! A sült galamb nem fog a szánkba repülni, először fel kell nevelni, majd meg kell sütni!

Várjuk olyan csoportok, civil szervezetek jelentkezését, akik tenni akarnak a Dél-Borsod fejlődéséért!

Felhívás és jelentkezési lap:

http://helyigyumolcs.blog.hu/2013/12/28/valositsa_meg_kozossegi_otletet

Ne felejtsétek, hogy a projektötlet felhívásunk határideje 2014. február 16!

Az ESSRG olyan projektek megvalósulásához szeretne hozzájárulni a dél-borsodi régióban, amelyek elősegítik a fenntartható vidéki életmód kialakítását és a közösségek megtartását. A felhívás és a jelentkezési lap letölthető a bejegyzés végén!

15 településről várunk ötleteket és javaslatokat: Ároktő, Gelej, Igrici, Mezőcsát, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Tiszakeszi, Tiszatarján, Tiszavalk, Négyes, Borsodivánka, Mezőnagymihály, Mezőkeresztes, Mezőnyárád, Szentistván.

Az eddigi tapasztalataink alapján négy fő témakörben volt komolyabb érdeklődés. Az alábbi területekre fókuszálunk, azonban meggyőzhetőek vagyunk más, a célokhoz illeszkedő ötletes elképzelésről is.

Sok szó esett arról eddig a blogban, hogy a tájfajták, hagyományos fajták mennyire értékesek. Mert arra szelektálták ezeket hosszú évek alatt, hogy ellenállóak legyenek, ízesek legyenek, és jól felhasználhatóak legyenek. Ezt a legtöbb esetben úgy kell elképzelni, hogy egyszerűen csak a legegészségesebb, legjobb egyedeket szaporították tovább. Ha nagyon jól sikerült a szelektálás és olyan fajta alakult ki, amelyik kiváló tulajdonságokkal bírt, akkor azt nyilvánvalóan továbbadták: eladták, elcserélték.

Régen, hetekkel ezelőtt írtam a svájci Let's Liberate Diversity konferencia első két napjáról, most következzen a második rész: arról amit az utolsó napi kiránduláson láttunk, mindenképpen érdemes beszámolnom. Ennek oka elsősorban az, hogy mert - bár csak néhány óra erejéig- de betekintettünk a svájci gyümölcsészet és (bio)gazdálkodás mikéntjébe.