Vándorkovász Porta

Hagyományos gazdálkodás Dél-Borsodban

Tényleg sok 50 Ft egy házi tojásért?

2018. június 17. - VándorkovászPorta

Háztáji gazdálkodók, (mellékfoglalkozásban) őstermelők között általános probléma, hogy a megtermelt javaikat, hogyan árazzák be, mennyiért adják. Ha csak a címben feltett kérdésre koncentrálunk, ez akkor is igen nehéz kérdés.

Először is: régen amikor még nem kevés ember használt sok földet, hanem sok embert dolgozott kis parcellákon, akkor szinte minden gazda megtermelte magának és állatainak a takarmányt. Sok volt a "szemét", azaz a törött szemek, a szalma közé keveredett törmelék, marhák, lovak vályúja mellől leszóródott abrak stb, amin nagyon jól lehetett tartani a baromfiakat, amelyek emellett rengeteg zöldet és rovarokat fogyasztottak.

Ma már más a helyzet, sokan vásárolják a takarmányt az állatoknak, amely általában tisztított egyenletes teljes szemekből áll, és a kombájn által learatott, pótkocsin szállított, gázokkal fertőtlenített gabona törmeléke ritkán kerül állatok elé. Illetve gyanítom hatékonyabb is az aratás, kevesebb szem pereg mellé, nincs annyi lépése a szemkinyerésnek és ezért kevesebb is a "veszteség". A vásárolt szemes takarmánynak pedig (nem kevés) ára van. A gabona alapú, de mindenféle dolgot, gyógyszereket és többek között gyakran génmódosított szóját is tartalmazó tápok pedig még drágábbak. (csak egy gyors példa, hogy mi van egy tápban: Bábolnai gazda brojler nevelő takarmánykeverék (Diklazuril kiegészítéssel) – Összetétele: Kukorica, kukorica takarmányliszt, búza, DDGS, extrudált szójadara, búza takarmányliszt, kukoricacsíra, tritikálé, búzakorpa, extrudált napraforgó, kálcium-karbonát, extrudált repcedara, monokálcium-foszfát, nátrium-klorid, clinacox 0,2%-os gypx, quantum blue 5G (4a19), econase XT 25 és adalékanyagok. Kokcidiosztatikumot tartalmaz. Forrás és további tápok összetétele: http://magtarhaz.hu/baromfi-takarmany/)

Aztán, amit még figyelembe kell vennünk az a rengeteg a befektetett munka. Kezdjük a legelején: a keltetéshez a tojásokat válogatni kell, naponta forgatni, amíg össze nem gyűlik annyi, hogy a keltető megteljen (általánosan elterjedtek a kicsi: 30 tojás körül, illetve a nagy: 120 tojást körül befogadó keltetők). A tojásokat egyesével tisztára mosva kell a keltetőbe rakni, tyúk esetén 21 napig mindennap kétszer 10-20 percre hűteni, forgatni (vannak olyan keltetők, amelyek ezt maguktól tudják) illetve párásítani (és nem elfelejteni 20 perc elteltével visszatenni a tetőt és elindítani a gépet...aki keltetett már, tudja miről beszélek). Ha kotlóval keltetünk egyszerűbb a helyzet, ott "csak" arra kell figyelni, hogy minden nap lejöjjön enni, mert egyes kotlósok - főleg a kezdők- hajlamosak a túlbuzgóságra, és elfelejtenek enni-inni, majd 15-20. nap környékén fogják magukat és elpusztulnak....Viszont kotló alá max. 15-20 tojás fér.

Ha kikeltek a kiscsirkék először infralámpa alatt kell tartani őket 1-2 hétig (szoba- vagy külső hőmérséklettől függően), védett helyen, ahol baromi nagy port csinálnak, folyamatosan csipognak és állandóan enni-inni kell nekik adni (darálni kell nekik szemes takarmányt- ami egy újabb munka, vagy pénz, attól függően hogy oldjuk meg, és/vagy tápot kell venni nekik) és időnként takarítani sem árt. Kotlós alatt megint könnyebbség, csak figyelni kell hogy a többi állat - különös tekintettel a macskákra- ne bántsa őket. Ez a kint tartott keltetős csirkékre is igaz.

Azok akik nem keltetnek, itt csatlakoznak be a folyamatba az előnevelt csirkék vásárlásával.

Állataink szépen növekednek, (először csak nyurgulnak) lassan már nem kell darálni nekik, mert megeszik a szemeset is, megjelennek az ivari jellegek és lehet elkezdeni vágni a kakasokat- ugyanis az ivarok aránya általában 50 % körül van, így a fele kakas, amelyek soha nem fognak nekünk tojást tojni. A növekedés mértéke és módja nagyon függ a tyúk fajtájától és a takarmánytól.

A jércék- a fiatal tyúkok, amelyek április-májusban keltek ki a tojásból, általában december környékén kezdenek el tojni először tojásokat, amelyek jellemzően kicsik (kb "S"-es méretűek) és csak a következő év tavaszának végére érik el a normál (átlag M-es, L-es) tojásméretet (fajtafüggő). Összefoglalva egy tojásból (amit keltetünk) egy év alatt lesz ismét rendes méretű tojás (amit a fiatal tyúkunk tojik), eddig csak eszik-iszik és a pénzt és időt viszi (ezután is, de legalább tojáshaszna lesz). Egy tyúk évente jobb esetben kb 250 tojást tojik, és ezt tél végétől ősz elejéig-közepéig teszi, utána ha nem kap speciális megvilágítást és tápot, leáll. Így 30-40 tyúk tartásánál is előfordulhat, hogy karácsonyra elfogy a tojás és boltból kell venni. A tyúkok 2-3 éves korától csökken a tojásszám, bár a tojások már elérik az "L" és időnként az "XL" méretet is (de ez is fajtafüggő). Tápokkal és szemes takarmánykeverékekkel ki lehet tolni a tojástermelés időszakát (tojástojást akartam először írni, de egy kicsit furcsa így leírva :)...).

Bevallom, hogy nem tudom, hogy működik a nagyüzemi tojástermelés, sőt azt sem tudom, hogy a tápon (is) nevelt tyúkok tojása milyen. Nekem is vannak elképzeléseim, sztereotípiáim a "tojásgyárakról", de sohasem jártam ilyenben. Mi már évek óta tartunk több-kevesebb sikerrel tyúkokat, elsősorban magyar fogolyszínű tyúkot, amely egy háztájiba teljesen alkalmas őshonos fajta. Vannak hátrányai is az előnyei mellett, pl viszonylag kis testű és lassan fejlődik, nem "szabálykövető", azaz nem feltétlenül ül be a számukra kijelölt helyre, hanem szívesen választ faágakat, tojóládákat éjszakázásra (amelyek reggelre nem lesznek tisztábbak, mint este voltak, hogy finoman és elegánsan fejezzem ki azt, hogy teleszarják), lehet, hogy kevesebb tojást tojik, mint a tojóhibridek. De kevesebb takarmány is kell neki, extenzívebb fajta, mínusz tíz fokban is virgonc és kint alszik, jó kereső, azaz nem várja a sült galambot, hanem folyamatosan keresi a kaját, zöldet, rovarokat, és nem mellesleg szép is :). A legelső pár hetet leszámítva amikor kapnak egy zsák indítótápot (is), csak búzát-kukoricát, néha tritikálét és napraforgót (főleg ocsút) kapnak, illetve maguknak keresgélnek.

Ha viszont összehasonlítom a bolti és a saját tyúkunk tojását akkor egyértelmű a különbség: a miénknek van íze (a húsnál pont ez a helyzet egyébként)! Nem tudom ezt másként kifejezni, dús tojás íze van, és nincs az a furcsa mellékíz, ami a bolti tojásnál sokszor az ember szájában marad. Ezt a tesztet egyébként lágytojással érdemes elvégezni, úgy jönnek elő leginkább az ízek.

Szóval nem tudom, hogy hogyan történik a nagyüzemi tojástermelés, nem akarok ezért elfogult lenni és elítélni, főleg azért mert gyanítom ahány ház annyi szokás és nagyon sok módon tartják a tyúkokat, sokféle tápot etetnek velük. De az biztos, hogy nálunk jobban élnek, és finomabbakat tojnak ;),. És aki nem hiszi, járjon utána. Az aki biztos a dolgában sohasem fogja zárt ajtóval fogadni azt aki esetleg meglátogatná a termelőt és megbizonyosodna a termék minőségéről.

A tojások ára nálunk nem függ a madárinfluenzától, a húsvéti csúcsfogyasztástól, ünnepnapoktól, tápok árától, és egyéb kiszámíthatatlan tényezőtől.

Ezek után gondoljuk végig, ér-e ez a tojás többet mint a szupermarketekben kapható, ketreces vagy mélyalmos tartásból származó tojás. Tegyünk a szívünkre a kezünket, ha elmegyünk egy boltba és pl a felvágottas pult előtt nézelődünk, (ha nem tartozunk azok közé akik napról napra élnek) a legolcsóbb, nem túl bizalomgerjesztő terméket vesszük meg? Akkor miért nem akarunk egy kicsivel többet fizetni a termelőnél a jobbért? Amikor beugrunk a gyógyszertárba egy kis vitaminért, vagy táplálékkiegészítőkért gondolunk arra, hogyha megbízható helyről vennénk az élelmiszereinket, szezonális ételeket ennénk, akkor lehet, hogy nem is lenne rájuk szükségünk? Tényleg nem éri meg a jobb minőségű terméket megvenni? Tényleg sok az 50 Ft a tojásért, ha mi termelők szívünk-lelkünk beletesszük, hogy az tényleg finom legyen? Jó, igen nagy része a tyúkon múlik, de azt mi etetjük.

Tévedést ne essék, nincs annyi tojásom amit nem tudnék feldolgozni. Nem akarom én mindenáron eladni (és vagyunk még így egy páran). Csak megérteni szeretném, hogy miért nincs kereslet rá? Miért az a válasz, hogy a boltban 35 vagy 40 Ft, add te is annyiért? A bolti bio tojás darabja 65 Ft. Biztos, hogy fogy, mert különben nem lenne a polcokon. Még egyszer felteszem a kérdést: Tényleg sok 50 Ft egy háztáji termelésből származó, gyógyszer és táp(így pedig GMO)-mentes, nem minősített bio tojásért? Vagy csak fura módon fukarkodunk a termelővel, akit esetleg ismerünk is, míg a boltban a sok ismeretlen közül a közepesen olcsót/drágát választjuk?

Tényleg úgy kéne beáraznom a termékemet, mint az élelmiszeriparban előállított társát? Tényleg nem ér többet a vásárlónak?

Most a tojást emeltem ki, de ugyanúgy igaz ez a kenyérre, a sajtra, a tejre, a zöldségekre, a húsokra és minden más háztájiban is előállítható élelmiszerre, de a kézműves termékekre is. Gondolkodjunk el ezen mielőtt vásárolnánk, jó? És nem jó válasz, hogy a termelők között is vannak akik át akarnak verni. Ismerd meg aki szimpatikus, beszélgess vele, menj el hozzá. Ha nyitott mindenre és bizalom alakul ki köztetek, akkor neki sem érdemes becsapni a vásárlóit. Elsőre sok időnek tűnik, de ha utána hosszú évekig nem kell válogatni a termékek között, akkor még lehet, hogy időt is spórolunk vele. Keressetek bevásárlóközösségeket, ahol más végzi helyettetek az "ellenőrzést". Annyi alternatív megoldás van! Csak el kell dönteni és megtenni az első lépéseket!

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://helyigyumolcs.blog.hu/api/trackback/id/tr1514016568

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2018.06.18. 05:45:25

Nem. 50Ft sok a tojásért. A tojás drága 50Ft-ért. Az 50Ft az nem lehet drága ebben a montextusban.

VándorkovászPorta 2018.06.18. 07:03:24

@hullajelölt88: Köszi az észrevételt, javítottam.

2018.06.18. 07:47:37

@VándorkovászPorta: hm... ez is ritkaság. :) köszi
(a montextus természetesen kontextus akart lenni - úgy gyűlölöm a mobil billentyűzetet, mint szegény Hókuszpók a törpöket :D)

Lusuka 2018.06.19. 09:29:06

Nagyszerű pénzkereseti lehetőségek, fotózással, forditással, sorozat és kép feltöltéssel, facebook profillal és minden mással: www.internetespenzkereses.info/

2018.06.19. 12:34:47

@Lusuka: ez a tetű vajon eu-s ip-ről spammel?