Február végén volt Drávafokon a Kárpát-medencei Gyümölcsész Hálózat éves gyűlése. Itt találkoztunk Szávai Márton bácsival, akinek a székelyföldi Énlakán van gyümölcsöse, fajtagyűjteménye több száz gyümölcsfajtával.
Márton bácsi nyugdíjas tanító, aki nagyon régóta foglalkozik a gyümölcsfajták gyűjtésével és szaporításával. Otthona, Etéd és Énlaka környéke nagy gyümölcstermő vidék, amiről az alábbi írása is szól:
"A 20. század közepéig a gyümölcsészet nyomai markánsan meghatározták a határ- és településképet. Beültették az udvarokat, csűrkerteket gyümölcsfákkal, és a házakhoz tartozó telken helyet kapott egy kis gyümölcsös is. Ez a falukép jellemző volt az egész Székelyföldre.
Az udvarokra korán termő fákat ültettek, mindig olyan helyre, ahol nem gátolta a ki- és bejárást.
A lakóház közvetlen környezetében ültetett fák közül a leggyakoribbak a körték közül a sárga, a mézvackor és a búzávalérő. Almák közül a nyári piros, eperalma és a vajas. Ezek kivétel nélkül korán érő gyümölcsök; tartósításra, tárolásra nem alkalmasak - a szezonális étkezés fontos alapanyagai.
A csűrkertbe kerültek a csonthéjasok: dió, szilva és a meggy. A veteményes kertbe "cserjés" ribizli, egres és a málna. A távolabbi kertekben, vagy külön a gyümölcstermesztésre használt "tanórokokban" az elraktározásra, feldolgozásra és eladásra való gyümölcsöt termő fák kerültek. Legnagyobb arányban almát és szilvát termesztettek. Az 1870-es évek idején a filoxéra pusztítása és az ezt kísérő agrárválság okán a gyümölcstermesztés felértékelődött. Annak ellenére, hogy vidéknek nem volt vasúti szállítási lehetősége, a gyümölcsösök száma és területi nagysága erőteljes növekedésnek indult. Ez az 1940-es évekig tartott. A telepített gyümölcsösök -falvak belterületét kinőve- kikerültek a határba. A lekerekített és betelepített gyümölcsösöket "tanóroknak"
Részlet: Id. Szávai Márton: Falusi kisgazdaságok gyümölcstermesztése Etéd és Énlaka környékén
Márton bácsi és gyümölcsöse a 37:00 perctől a Gasztroangyalban!