>Számtalan téma van a fejemben amelyekről mostanában írni szeretnék és amelyek közül néhány nem igazán gyümölcsös, nem igazán Dél-Borsod, de köze van a fenntarthatósághoz.

Az egyik ilyen a városi és/vagy közösségi kertek mozgalma. Májusban egy spanyol tanulmányúton vettünk részt ugyanis, ahol betekintést nyertünk a sevillai városi kertekbe. Az utazásunkat az Európai Unió Leonardo da Vinci programja tette lehetővé.

A városi kertek története a az 1800-as évek végére, illetve második világháborúig nyúlik vissza és elsősorban azokban az angol és amerikai városokban fejlődött nagy lendülettel, ahol a nagymértékű iparosodás következtében már gyakorlatilag megszűnt a vidék és a város közötti kapcsolat. A nehéz, válságos időszakokban a városokban élelmiszerhiány alakult ki. Nyilvánvalóan a vidékieket is érintette a válság, de míg vidéken adott volt, hogy maguknak termeljenek élelmiszert, addig a városokban erre eleinte nem volt lehetőség. Egészen addig, míg helyi összefogások, mozgalmak hatására egyre több elhagyott, üres területet vettek használatba a városiak és kezdtek el kis parcellákon maguknak élelmiszert termelni.

Azok a kertek, amelyek "több funkciósak" voltak, - és amellett, hogy a városi emberek kertészkedtek ott, a kertek köré egy összetartó közösség is formálódott -, többnyire hosszabb életűek voltak és a válságok elmúlásával is fennmaradtak. Erre jó példák azok a budapesti közösségek, akiknek az önkormányzat építés terveitől függően egyszer, vagy akár többször is költöznie kellett, és új helyen, új kerteket kellett kialakítani, de a közösség nem változott, nem bomlott fel, még ha egy rövid időre kert nélküli "közösségi kertesek" voltak is.

Míg hazánkban 2010-ben jelentek meg az első (fő)városi kertek, - és ezek zöme jelenleg is Budapesthez köthető -, addig Spanyolországban a 2008-as válság hatására nagy számban jelentek meg a vidéki nagyvárosokban is a felparcellázott telkek, ahol többnyire az önkormányzat segítségével a városiak, illetve a válság előtt a munkalehetőségek miatt városokba költözött vidékiek saját maguknak termelhettek.

Jelenleg közösségi kertnek ad helyszínt például az 1992-ben Sevillában megrendezett világkiállítás egykori parkolója. A hatalmas felhagyott területen létrehozott kezdeményezés már a manapság megjelenő szociális mozgalmakkal egybefonódott: itt kifejezetten a szegény városiakat karolják fel, képzést tartanak nekik a kertművelésről, valamint megszervezik a megtermelt felesleg eladását a sevillai tudatos fogyasztói csoportoknak.

A többi sevillai városi kert szabályzatában azonban egyértelműen tiltják a termények eladását. Ezek a kertek az önellátásra jöttek létre, a többségükbe várólistán keresztül lehet bekerülni, ezért nem vennék jó néven, ha valaki üzletet csinálna belőle. Cserélni természetesen szabad a felesleget, csak eladni nem lehet. Külön kiemelendő, hogy Sevillában a városi kertekben csak bio módon lehet termelni, vegyszert nem használhatnak.

Mindegyik kert különböző. Van amelyik egy kis belvárosi zugban jött létre, ahol egy többé nem támogatott iskolakertet kezdek el gondozni a szülők, nagyon apró parcellákon. A másikat hatalmas területen alakították ki, a parcellák akár 60-80 nm-esek is lehetnek, és sokszor nem csak zöldségeket termelnek, hanem már gyümölcsfákat is ültetnek (azaz hosszútávra gondolkodnak). A következő kert a város szélén található, de még így is várólista van, pedig több mint fél órát kell buszozni a városból. Van olyan kert, amely az önkormányzat támogatásával jött létre, és van olyan amit a lakók harcoltak és alakítottak ki maguknak. És folyamatosan jelennek meg újabb és újabb kertek.

A hazai mozgalom 2012-ben kapott erőre, akkor három kert is elindult Budapesten. Az elmúlt években folyamatosan szaporodott a számuk, jelenleg több, mint 30 kert működik országszerte, főleg a fővárosban, és néhány vidéki nagyvárosban. A hazai mozgalom középpontjában -egyelőre- nem az élelmiszerválság megoldása van, azaz nem a szükség miatt jöttek létre ezek a kertek, hanem az egészséges táplálék megtermelésére, az önellátásra és a közösségépítésre adnak lehetőséget a városi emberek számára.

Számos hazai és külföldi oldal foglalkozik a városi/közösségi kertek történetével, szerepével és lehetőségeivel, így aki szeretne ebben a mozgalomban részt venni, számtalan lehetőség közül választhat, akár úgy hogy csatlakozik egy működő kerthez, akár úgy, hogy létrehoz egyet.

Végül szeretnék ajánlani egy videót, amelyet egy angol résztvevő készített a spanyol kertekről: