Hagyományos gazdálkodás Dél-Borsodban

Oltóvesszők gyűjtése

2014. március 06. - KissDóri

A nagyon enyhe tél gyorsan átfordult tavaszba, és már alig van néhány napunk, hogy oltóvesszőket gyűjtsünk. A tavaszi oltásnál ugyanis elsődleges fontosságú, hogy az oltóvessző még mély nyugalmi állapotban legyen, azaz a rügyek még ne legyenek duzzadtak. Az alany esetén, amire oltunk, nem nagy probléma, ha már elkezd hajtani, de az oltóvessző esetén mindig figyeljünk rá, mert különben nem marad meg. Az oltóvesszőnek a fiatal, előző évben nőtt fél-1 centiméter átmérőjű egészséges hajtások jók. A begyűjtött oltóvesszők tárolására számtalan módszer van, a lényeg hogy ne száradjanak ki, és hűvös helyen (5-10 fok között) legyenek. Tarthatjuk nedves újságpapírba csomagolva, vagy PET palackban, amibe előtte fél centiméterig vizet öntöttünk. Mindenképpen fagymentes helyen, hideg pincében, vagy hűtőszekrényben, esetleg elvermelve tároljuk őket az oltásig.

 P1140727.JPG

Most kezd virágozni a som a csáti gyümölcsösben

A múlt hétvégén az ároktői és a mezőcsáti gyümölcsösben gyűjtöttünk oltóvesszőket. Ároktőn Nemes Gyula bácsi volt segítségünkre, aki régen nagyon sokat oltott, sok embernek ő adott fát a gyümölcsösben, ismeri a fajtákat és a fákat. A gyümölcsös sajnos nagyon el van hanyagolva. Nagy területen felégették, és a tűzben nem csak a nagy, kaszálatlan fű ég le, hanem a fák is megsérülnek. A területek nagy részének nincs gazdája, elpusztulnak a fák, elveszik a tudás. Bárcsak rájönnének a fiatalok, hogy mekkora lehetőség van ezekben az elhanyagolt telkekben! Csak pár óra munka hetente, kéthetente és nem kell megvenni a gyümölcsöt, lekvárt (és nem mellesleg a C-vitamint) a boltban. És ha van, aki gyakrabban ki tud járni, akkor kicsi esélye van annak is, hogy ellopják. Mert, hogy most ettől (is) fél mindenki: ő dolgozik vele, más pedig leszedi és elviszi. De ezen csak és kizárólag összefogással lehet változtatni!

Szerencsére azért még sok fa él, ugyanis a régi fajták ellenállóak és jól bírják azt is, ha nincsenek minden évben megmetszve. Igaz, kevesebb termést hoznak, mert sokszor túl sűrű a lombjuk. Gyűjtöttünk Vilmos körtét, sárga cseresznyét, ropogós cseresznyét, piros csörgős almát, téli körtét, kerek körtét. A rózsaszilvát és a jegenyekörtét csak errefele ismerik.

 P1140703.JPG

Mezőcsáton szerencsénk volt, mert kis keresgélés után rátaláltunk egy nagyon kedves miskolci családra, ahol a feleség csáti származású, és a megörökölt gyümölcsöst még lejárnak gondozni. Sokat meséltek arról, mennyi élet volt a gyümölcsösben régen, hétvégeken mindenki kint volt, csak kertészkedő, főzőcskéző vidám családokat lehetett látni. Több fát is mutattak (húsvéti rozmaring almát, nyári almát, fontos almát, szomolyai cseresznyét), amit még a nagyapa ültetett. A búzával érő körte kora eléri a 100 évet, a diófákat pedig az I. világháború után 1918 körül ültették! Valószínűleg tele van a gyümölcsös ilyen értékkel, olyan fákkal, amelynek még tudják a történetét.

Gyűjtsük ezeket össze! Ha szüleitek, nagyszüleitek még tudnak ilyenekről, írjátok meg, és mentsük meg, szaporítsuk ezeket a fákat. Olyan jó érzés utána elmesélni a gyerekeinknek, hogy a kertben álló öreg fa attól a fától származik, amit még a dédapátok ültetett.

A bejegyzés trackback címe:

http://helyigyumolcs.blog.hu/api/trackback/id/tr595841479

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.